Történet

A Kossuth Zsuzsanna középiskola rövid története

A kalocsai tanítóképző intézet a magyarországi tanítóképzők átszervezéséről szóló 1856-os állami rendelkezésnek köszönheti születését, mely szerint minden püspöki (érseki) székhelyen tanítóképző intézetet kell szervezni. Kunszt József érsek (1854-1866) már 1854-ben biztosított épületet a leendő tanítóképző számára az Új (ma Tomori) utcában, ahol az érsekségnek több ingatlana volt. Az intézet a mai Esze Tamás utca és a Tomori utca sarkán lévő, akkor még egymagában álló földszintes épületben kapott helyet, ahol 1856. október 4-én kezdődött a tanítás két évfolyammal.

Az intézet épületének első bővítésére 1871 nyarán került sor, mivel az intézet három évfolyamos lett, és a meglévő helyiségek kevésnek bizonyultak. Több mint 7 ezer forintos költséggel két tantermet építettek és az udvaron tornapályát alakítottak ki. A következő bővítés 1883 májusában történt. A meglévő földszintes épületet részben lebontották, és az utca vonalában egy emeletes épületszárnyat építettek. Az emeleten 4 tantermet, egy nagyobb termet és tanári szobát alakítottak ki. A földszintes épületszárnyba került a természetrajzi szertár és egy nagyméretű zeneterme, ahol télen a tornaórákat is tartották. Az utolsó nagyobb építkezés, amellyel lényegében kialakult az épület mai formája 1901-ben volt. Felépült az épület emeletes udvari szárnya, melyet zárt folyosóval kötöttek össze a régi épülettel. Az új épületszárny emeletén a zeneterem, földszintjén a tornaterem kapott helyet. A következő évben a tanítóképző saját gyakorlóiskolát kapott.

Egy tanteremben osztatlan hatosztályos népiskolai osztályt alakítottak ki. Korábban a gyakorlótanításokat a belvárosi és az eperföldi elemi iskolában végezték. Később a gyakorlóiskola átkerült az intézettel szemben lévő sarkon épült, azóta már lebontott földszintes épületbe. 1960-ban a gyakorlóiskola Ének-zenei Általános Iskola néven önállóvá vált és átköltözött a Micsurin utcai (ma Asztrik tér) egykori árvaház (majd megszűnt óvónőképző) épületébe. Az üresen maradt épületben óvodát rendeztek be, mely a Csokonai utcai óvodaépület elkészültéig működött. Később az épületet lebontották, az épület telkének egy részét az Esze Tamás utca szélesítésére használták fel, másik részét hozzácsatolták a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet épülő üzemházához.

A több átépítéssel kialakított épület mindvégig oktatási célokat szolgált. 1856 és 1957 között a tanítóképzőnek adott otthont, 1948-ig egyházi, utána állami kezelésben. Az intézet alapításakor kétévfolyamos volt, 1871-ben háromévfolyamosra fejlesztették. 1883 és 1918 között négy évfolyammal működött, közben 1885-ben, elsőként az országban, bevezették a kántorképzést. Ötévfolyamossá 1918-ban vált az intézet. A tanítóképzés átszervezéséről szóló törvény értemében 1938-ban megkezdték a négyévfolyamos tanítóképző líceum és a ráépülő tanítóképző akadémia megszervezését, de az átszervezést a háború megakasztotta, az intézet továbbra is öt évfolyammal működött. Az utolsó tanítóképzős osztály 1953 őszén indult, a következő évben induló első osztály már leánygimnáziumi osztály volt. A leánygimnáziumi osztály indulásával az intézet neve Állami Leánygimnázium lett. A közös igazgatás alatt működő négyosztályos gimnázium és a nyolcosztályos általános iskola (egykori gyakorló iskola) 1958-ban felvette az Állami Tizenkétévfolyamos Iskola nevet. Az iskolából 1960-ban Ének-zenei Általános Iskola néven kivált a nyolc általános iskolai osztály, a középiskolai osztályok Állami Leánygimnázium néven működtek tovább. 1963-tól vezették be a szakközépiskolai képzést, kezdetben mezőgazdasági, 1968-ban óvónőképző, 1969-től egészségügyi szak. A szakoknak megfelelően változott az iskola neve is. Az egészségügyi szak kivételével 1973-ig fokozatosan megszűnt a többi oktatási forma, és 1972-ben az iskola felvette a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola nevet.

Az iskola utolsó átszervezése 2000. július 13-án történt. A városi önkormányzat a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolát, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolát, szakmai önállóságuk megtartása mellett összevonta. Az összevont iskola új neve Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakképző Intézet lett. Mindkét tagiskola a korábban használt épületében maradt. Az iskola Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola néven működött. Az épület földszintes szárnyának Tomori utcai oldalán található Mócsy János akadémikus, egyetemi tanár emléktáblája. (Asbóth Miklós adatközlése alapján)

Az iskola új neve 2015. szeptember 1-től Bajai Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskolája és Szakiskolája.

Az iskola új neve 2016. szeptember 1-től Bajai Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája.

Az iskola új neve 2020. szeptember 1-től Bajai Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Technikum.